Restaurant Day – Grund, Telki, helyszíni tudósítás, 2015.február 15.

Hogy miről szól a Restaurant Day? Egy napra bárki nyithat éttermet… mondjuk a lakásában, azaz vendégül láthat olyanokat is – elsősorban persze az ismerősein keresztül - akiket nem ismer (mi is csak így, ismeretlenül csöppentünk ide). Persze ezt meg lehet tenni dedikált nap nélkül is, de így, hogy van valamilyen kerete, azért mégis más a történet. És ez a történet Telkiben, a Grund-on, nagyon más!

Hogy mitől? Mert a chef, egy 16 éves fiatalember, Samu, aki elképesztő odaadással készítette el degusztációs menüsorát, természetesen a család – szülei és három kisebb testvére - segítségével.

Megtudjuk, hogy Samu több hete készül a napra, hogy több piacot végigjárt, mire sikerült beszerezni a számára megfelelő alapanyagokat, hogy egy héten keresztül válogatták a megfelelő borokat, hogy hajnal háromkor kezdte konfitálni a szarvast azért, hogy tíz óra elteltével tálalni tudja nekünk, no meg azt is, hogy hosszú távú célja az iskolai étkeztetés megreformálása! Mit mondhatnánk erre? Csak annyit, hogy van még remény!

Az egy dolog, hogy a szülők átrendezik a nappalit egy kisvendéglővé, de az egészen felemelő, hogy az egész család beáll kuktáskodni, felszolgálni. Mindenkinek megvan a saját feladata, amit hihetetlen átéléssel és felelősséggel, de mégis könnyedén lát el. Döbbenet, de igazi vendéglátásban van részünk pár tizenéves gyermek részéről. Mindent, de mindent prezentálnak amit „odakinn, az igazi vendéglátóhelyeken” nem nagyon kapunk meg. Figyelem, udvariasság, őszinteség, folyamatos kommunikáció, humor, ajánlás. Azon tanakodunk az asztalnál, hogy vajon ki lehet-e pontosan mutatni azt, hogy a körülmények (terítés, környezet, vendéglátás színvonala) milyen mértékben járulnak hozzá az adott étel megítéléséhez, ízéhez. A mértékében nem tudunk megegyezni, de az biztos, hogy van hatás, nem is kicsi.

A menüsorról és az egyes ételekről írhatnánk részletes kritikát, de ennek nem lenne semmi értelme, Samunak úgyis elmondtuk, hogy melyik étel ízlett a legjobban és miért.

Egy biztos, harmóniáról nem beszélhetünk, mert majdnem mindegyik tétel inkább friss ízű, jó értelemben véve tolakodó és harsány. Nekünk ez kifejezetten tetszik! Amit így utólag is kiemelnénk, az a „Szűzpecsenye sóban érlelt citrommal, édes sütőtökkrémmel és diós céklával”, amihez remekül megy a 2012-es Oremus Furmint. A hús, a citrom és a sütőtök, remek hármast alkot és bár a diós cékla nem tesz hozzá az ételhez, de nem is bántja azt. A tálaláson ugyan van mit javítani, de ezzel együtt is, a fogás remek! Gratulálunk! 

A háromórás etap végén nemcsak a mi, de a család is jól elfárad. A siker nyilvánvaló (köszönjük a vendéglátást utólag is), de pihenésre nincs sok idejük, mert jön a következő turnus vacsorára! Hazafelé Samun és családján, meg persze az élményeken gondolkodunk. Biztosak vagyunk abban, hogy a következő Restaurant Day-en (2015.05.16.) ismételten részt fognak venni, és ha így lesz, arról majd mi is hírt adunk, addig is lehet nézegetni a RD facebook oldalát!

Követhettek minket is itt vagy a facebook-on!