Brill Bisztró, Békéscsaba Gyóni Géza u.19. - gasztro teszt és kritika
Temérdek díjat és elismerést zsebelt be eddig a békéscsabai étterem, amik alapján az átlagosnál is nagyobb elvárásokkal indultunk el Budapestről egy vasárnapi ebédre. Az elvárásokhoz némi aggódás is társult, amikor kiderült, hogy nem kell asztalt foglalnunk, mert bőven lesz hely ebédidőben. Hát ez meg, hogy lehet?
Az épület elsőre inkább egy jobb kocsmának néz ki, mint étteremnek, de ez csak fokozza a kíváncsiságunkat. Ugyanakkor azon gondolkodunk, hogyha nem lett volna előzetesen információnk a helyről, étkezés céljából meg sem álltunk volna…
A vendégtér láttán azonban semmi kétség, hogy itt bizony elsősorban az ételeké a főszerep. A berendezésben egyébként nincs semmi különös, mégis sikerült valahogy kellemes, feszengés mentes atmoszférát kialakítani. Van terasz is, ami nyáron nagy kincs, de most valamiért nem lehetett igénybe venni.
A felszolgálók csakúgy, mint a Sith-ek, ketten vannak. Az egyik a mester, a másik pedig a tanítvány (vagy új/beugró munkaerő). Az udvariasságra egyiküknél sem lehet panasz, viszont a tanítványnak még rengeteget van mit fejlődnie, elsősorban proaktív ajánlás, vendéglátás és kommunikáció terén. Ezek egyébként „csípőből” is jöhetnének, de érdemes lenne figyelni arra is, hogy minden munkatárs tisztában legyen az ételekkel, italokkal.
Az étlap esetében is kettősség figyelhető meg. Nem tartalmában, mert az nagyon rendben van, hanem megjelenésében. Az étlap egyik fele minőségi papírra van nyomtatva – az ételfotókon lenne ugyan még mit dolgozni (csakúgy, mint nekünk itt a blogon) – a másik fele pedig sima A4-es írólapokra, mindenfajta esztétikai megfontolás nélkül. A célnak persze ez is megfelel, de összességében mégsem azt a színvonalat tükrözi, amit várnánk!
A választék egyébként izgalmas, nem túlságosan bő (még úgy sem, hogy van külön hétvégi menüsor, egészen baráti árazással), mégis nehezen tudunk dönteni, mert legszívesebben mindent kipróbálnánk. Vannak nyúlból, kacsából, borjúból, bárányból és nagyon tanyasi csirkéből készült ételek, de hús nélküli tételek is. Végül az egyszerűbb és klasszikusabb fogások mellett maradunk, mert kíváncsiak vagyunk arra, hogy ezekre is ugyanakkora figyelem jut-e, mint a hangzatosabb/összetettebbnek tűnőknek: Tyúkhúsleves házi csigatésztával; Spárgakrémleves zöldalmával és füstölt libamell sonkával; Hízott kacsacomb lilakáposzta pürével és burgonyás derelyével; Borjúpörkölt tejes borjúból, túróval kevert, pirított újhagymás, petrezselymes galuskával; Challebau csokoládékrém és hab, házi málnafagylalttal, törökmézzel.
A húsleves színe szép, ízre azonban nem kiemelkedő és a sárgarépán kívül el tudnánk képzelni más zöldséget is benne.
A spárgakrémleves tálalása elegáns, állaga azonban híg és ízében nem köszön vissza nemhogy a spárga, de igazából más sem. Ez magában sajnos csak egy zöld, forró lé. Az alma a sonkával együtt viszont finom…
A nyitás tehát nem túl erős (az italokról nem is beszélve, a limonádéban alighanem van gyári citromlé is – ha nem így van elnézést a feltételezésért - a ház eperszörpjébe pedig vagy több szörp, vagy kevesebb víz kéne, hogy azt ne csak ízesített víznek érezzük).
Ezek után nagyon drukkolunk, hogy a főételek jók legyenek! És igen, megérte várni, mert a Brill végre megmutatta igazi arcát! A kacsa tökéletes, a bőre ropog, a hús omlós! A burgonyás derelye kiválóan megy hozzá, de a legjobb a pikáns lilakáposzta püré. Nagy gratula a fogásért!
A pörkölt szintén jól sikerült és itt mutatkozik meg igazán az alapanyag fontossága, mert a borjú nagyon ízletes és puha. A galuska alapjában véve jó, de nem különösebben érződik benne a túró, a pirított újhagyma és a petrezselyem. Pedig az elgondolás kiváló!
Nem szeretnénk, de mégis kötelességünk megemlékezni az uborkasalátáról, ami a létező legegyszerűbb uborkasaláta. Ez önmagban még nem volna baj, de úgy néz ki a tányéron a többi fogáshoz képest, mintha nem is ugyanabból a konyhából jött volna ki, hanem valami szomszédos kifőzdéből. Ehhez képest az ára (összevetve a többi fogáséval) egyáltalán nincs arányban a minőséggel (590 Ft.). Némi tejföl, pirospaprika, bors vagy akármi feldobhatná a tételt…
Ezzel ellentétben a házi kenyér minősége és ára (290 Ft.), már sokkal jobb érzéssel tölt el minket. A kenyér héja ropogós, belseje levegős, kicsit nyúlós, de ízre nagyon jó!
Az igazi meglepetést azonban a desszert jelenti. Az, hogy ugyanabban a típusú tányérban kapjuk, mint a levest, azon hamar átlendülünk. A kinézetén már nehezebben, mert az szépnek nagyon nehezen nevezhető. Viszont az íze, az csodálatos! A csokoládékrém és a hab is zseniális, de a házi málnafagylalt a legjobb, amit valaha ettünk!
Árazás: A fentebb említett tételekért (és még két remek cappuccinoért) 10.010 Ft-ot fizettünk.
Összefoglalva: A kisebb-nagyobb hibák ellenére is jó és hangulatos hely a Brill. Ez elsősorban a kiváló alapanyagoknak és az izgalmas ételsor összeállításnak köszönhető. Ha az ételek kivitelezése, a felszolgálás és a külsőségek (pl. étlap megjelenése) minden esetben ugyanazon a magas színvonalon valósulnának meg, akkor talán el lehetne érni, hogy az asztalfoglalás vasárnap délben is erősen ajánlott legyen!
Értékelés (1-10)
Pincérek, vendéglátás: 7
Étel, ital: 8
Helyszín, atmoszféra: 7
Ár/érték arány: 8
Ízlések és pofonok kategória: Visszatérésre érdemes
A fenti írás egy látogatás tapasztalatai alapján született, és mint ilyen, nem tud teljes és 100%-os objektivitású képet adni az adott helyről. Éppen ezért minden építő jellegű vélemény fontos, elsősorban azért, hogy az üzemeltetők a visszajelzések alapján, jobban tudják a vállalkozásukat vezetni. Ezzel pedig mindannyian csak jól járhatunk, úgyhogy tisztelettel várjuk a véleményeket!
Követhetsz minket itt vagy a facebook-on is!
